Ilyen még úgysem volt ezen a blogon, jöjjön egy kis DIY erős idegzetűeknek. Sosem gondoltam komolyan, hogy sikerül kifogjak egy jó kis állkapcsos ruhát bárhol, úgyhogy úgy döntöttem, elkészítem magamnak. Mivel több hasonló megmozdulásom volt már, pontosan tudtam, hogy nem egy kétperces mosolymenet lesz a történet, viszont pénteken 3-kor végeztem a munkával, úgyhogy hazaérve belecsaptam a lecsóba.
Step-by-step következik, hajrá!
A legjobb, hogy amellett, hogy garantáltan teljesen egyedi dolgot készíthetsz, abszolút low budgeten lehet tartani az egészet (kb. 750 Ft-ba kerül egy több darabra is elég 34 ml-es textilfesték a művészellátókban, az öntapadós papír pedig 90 Ft), a többi hozzávaló pedig szinte minden háztartásban megtalálható.
MIRE LESZ SZÜKSÉGED (+ TÜRELEM)?
- sniccer, cellux, újságpapír, olló
- fehér textilfesték (pl. DecoArt - 102 Weiss, vagy Marabu stb.)
- nyomtatóba rakható öntapadós papír (írószerboltban darabra kapható)
- szabókréta vagy szappan, mosogatószivacs
- vékony ecset, fogpiszkáló a pontok festéséhez
1. KEZDETEK: A minta körbevágása
Mielőtt bármihez hozzányúlnál, bújj bele a pólódba, leggingsedbe, és egy krétával vagy szappannal jelöld be a minta helyét a ruhán. Mondanám, hogy merészebbek a jó szemmértékükre is támaszkodhatnak, de nem mondom, mert úgyse fog sikerülni.
Ha megvan a kinyomtatott/kézzel megrajzolt mintád, és átgondoltad, hogy mi lesz fehér, és mi marad fekete, készülj fel lélekben a a leghosszabb és legaprólékosabb műveletsorozatra. Mivel egy fekete leggingsre terveztem a mintámat, két opció volt: vagy először felteszek egy fehérrel teljesen kitöltött állkapcsot, és arra festek feketével, vagy veszek egy mély lélegzetet, és megtartom a fehér kontúrokat.
Utóbbi megoldást választottam, úgyhogy betettem a Mourning Sun-t, törtem egyet a sniccer pengéjén, és alátétet használva szépen lassan kivágtam a fekete kontúrok nagy részét (tehát a fekete részek mentek a kukába). Azokat a vonalakat, amiket nem vágtam ki, mert szétesett volna a minta a ragasztáskor, később kézzel festettem meg).
2. HARD CORE: A minta felapplikálása a ruhára
Sajnos a minta körbevagdosva nyeklik-nyaklik és könnyen elszakad (én a fenti fotón látható módon cellux-szal hidaltam át ezt a problémát első körben), ezért óvatosan kell vele bánni. Dupla élvezet volt a mintát kétszer kivágni, és kétszer - szimmetrikusan felragasztani.
Nagy volt a kísértés, hogy mindezt úgy tegyem meg, hogy rajtam van a leggings (és majd úgy is fessem, érted), de aztán inkább került két polc a nadrág két szárába (tehát minimum egy kemény kartonlapot tegyél a ruhadarab eleje-hátulja közé, ugyanis a festék át fogja áztatni az anyagot, és a hátulján is foltos lesz a ruha. Ha feszülős-nyúlos topot, leggingset festesz, akkor arra is figyelj, hogy nagyjából olyan mértékben feszüljön a ruha, mint rajtad).
3. EZ MÁR MÓKA-KACAGÁS: Festés
A nehezén már túl vagy, jöhet a munka élvezetesebb és kevésbé stresszmentes része. A felragasztott mintánál most már jól láthatod, hogy az eredetileg fekete kontúrokra, azaz a kivágott részekre fog jutni festék.
Szépen rakd körbe újságpapírral (és lehetőleg rögzítsd azokat cellux-szal) a műtéti ablakot, így elkerülheted a gányolást, és hogy fehér ujj- és tenyérlenyomatokkal turbózd a ruhádat. Érdemes persze a mintát eleve szellősebben nyomtatni, és akkor nem kell olvasatlanul széttépkedned A magyar reformok működnek c. kiadványt.
Nyomj ki egy kicsit a textilfestékből egy újságpapírra vagy konzerves doboz tetejére (akárhová, csak ne a ruhád közelében legyen a paletta), vágj le egy kézreálló kis darabot a mosogatószivacsból, és tunkold bele a festékbe. A papír kivágott részeinél óvatosan nyomd rá a ruhára a festékes szivacs hegyét, ügyelve arra, hogy ne folyjon be a papír alá a festék. Ne áztasd el a ruhát, mindig csak kevés festék legyen a szivacs hegyén,. Ne úgy használd a szivacsot, mint az ecsetet, azaz ne húzd, ne rajzolj vele, hanem apró, ütögető mozdulatokkal vidd fel a festéket!
Attól függően, hogy milyen hatást szeretnél, egy kb. 5-10 perces száradás után (nem piszkálod!) ismét végigmehetsz a vonalakon a szivaccsal.
4. TÜRELEM: Száradás
Nem piszkálod, nem nézegeted, nem kened szét az ujjaddal a festéket mindenhol, és főleg nem próbálod leszedni az öntapadós papírt száradásig. Ha nagyon pörögsz, egy hajszárítóval rásegíthetsz a száradásra.
5. TURBOFOKOZAT: Javítások, kézimunka
Száradás után óvatosan szedd le az öntapadós papírt, és nagyjából a képen látható, stencilszerű eredményt kapod. Ha mindent jól csináltál, meg fogsz lepődni, hogy már most milyen profinak tűnik a végeredmény.
Ha rendelkezel némi kézügyességgel és bátorsággal, akkor jöhet a kézimunka: lejavíthatod a cellux nyomait és tovább turbózhatod a mintát.
Ha nem vagy biztos magadban, akkor itt stop: így is teljesen egyedi és klassz dolgot csináltál, ami simán néz ki úgy, hogy ne csak takarításhoz és jógára hordd el a művedet.
A javításhoz egy vékony, 1-es ecsetet haszáltam, a kis pontokhoz pedig egy pontozót (fogpiszkáló is jó). Közben továbbra is roppantul figyeltem, hová teszem le a festékes tenyeremet.
Aztán nem bírtam tovább, és bekapcsoltam a hajszárítót.
A teljes és biztos száradás után kiveheted a kartonlapot, és irány a tükör.
VÉGEREDMÉNY:
Ha tetszett a poszt, ne légy rest, és nyomj egy lájkot a Facebook oldalunkra! Köszi!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.