Joel Peter Witkin munkásságát nem egyszerű összefoglalni, egyrészt talán groteszk, sötét tónusú látványvilága, másrészt a tabu témák boncolgatásai miatt. Szürreális, provokatív, sokszor gyomorforgató “csendéletei” a vallás és a halál témáját boncolgatják.
Én először tizenévesen találkoztam alkotásaival egy fotóalbumban, és azonnal beleégtek az agyamba a képei, amin gyakran szerepelnek csonkolt, születési rendellenességgel élő modellek, maszkokkal, szimbolikus értelmű tárgyakkal körülvéve szinte egy másik dimenzióbéli teremtménynek tűnnek. Ami mégis nagyon érdekes a képein, hogy a témák ellenére a művek sokszor harmónikusak, már-már gyönyörűek.
Az amerikai fotóművész 1939-ben született ikertestvérével Jerome-al, 2 egymással szembenálló vallási világot képviselő szülőktől. Talán ennek is köszönhető, hogy gyermekeik ezt az ellentmondást, és szüleik korai válásából fakadó hiányérzetet a művészet keretein belül próbálták feldolgozni.Ikertestvére festőként, ő maga fotóművészként bontakozott ki. Dolgozott fotóriporterként, a vietnami háború alatt tudósítóként vonult be, ekkor öngyilkossági szándéka miatt le is szerelték. Ezek a tapasztalatok is közrejátszhattak abban, hogy képei nagy részén a központi téma az elmúlás, a hit, a testi-lelki torzulás, melyeket XIX.századi fotótechnikai hatásokkal, fekete - fehérben mutat be.
Az általa is megjelenített kissé groteszk világból merít egyébként a Nine Inch Nails Closer című videója is, amit Mark Romanek rendezett Witkin és Francis Bacon képeink hatására.
A Closer és Witkin - Nick Kushner tollából
Witkin az Etherton Gallery oldalán
by nina
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
