sheabouteverything

Vágó Bianka rendezte és vágta a dark-szintipop duó, a Black Nail Cabaret ma debütáló, Sister Sister c. dalukhoz készült videót. A zenekar harmadik, Dichromat című albumának melankolikus nyitódalának klipjéhez egy igazán elvont forgatási helyszínre, Dungeness-fokra került a választás. A forgatásról és a jövőbeni tervekről Emkével és Biankával beszélgettem. Btw: Ez az első videó, amiben Árvai Krisztián is feltűnik, a zenekarban történt tagcsere óta.

Hogyan került erre a dalra a választás?

Emke: A legtöbb dal vizuállal együtt születik meg a fejemben, és a Sister Sisterhez is volt pár kép, csak teljesen más jellegű, sokkal egyértelműbb, mondhatni szájbarágósabb, kimondottan a családon belüli erőszakra kihegyezve. Ezért szeretem, mikor egy másik kreatív agy is bejön a képbe, mert teljesen más szemszögből látja a dolgokat, és felböffennek olyan potenciálok a dalban, amiről fogalmam sem volt. Viszont mivel már lett egy videó, mégpedig a We Like To Sufferhez, egy időre jegeltem ezt a témát. Idén jött el az ideje, hogy csak kellene csinálni még vizuált, és Biankának átküldtem a dallistát, szuggesztíven utalva a Sister Sisterre, mint potenciális alapra. És szerencsére azt is választotta.

Mesélnétek a helyszínről?

Emke: Eredetileg is tengerparton akartunk felvenni és Brighton kézenfekvő volt, de Bianka (Satisfaction, We Like To Suffer videók) később bedobta a Dungeness ötletet. A helyszín élőben nemhogy hozta a vártat, de teljesen szürreális élmény volt, ahova még párszor visszamennék, és körbefotóznám. Lehetetlen vele betelni, és talán felvételen át sem jön, mennyire hihetetlen vibrálása van. Persze illegálban nyomtuk, ezért azzal dolgoztunk, ami van, ezt nagyon szeretem, mikor le vagy korlátozva, és neked kell előjönni ötletekkel, nem pedig adott a téma. Nyilván megvannak a maga tökéletlenségei, de szerintem átjön.

Mikor Dungeness ötlete felmerült, valami alsó bugyorból előjött a meztelenség, mint kiszolgáltatottság és törékenység. Eleve a dal egy lányról szól, akit zaklatott az apja, majd végül felakasztotta magát, szóval ezek a jelenetek nekem amolyan szökött rab érzést közvetítenek. Az volt az első, amit aznap felvettünk. Több száz méteres körben a kis stábunkon kívül senki nem volt. Pár másodpercig még zavartan heherésztem a magamon, de aztán az egész szitu ott a nagy üres semmi közepén, elhagyott halászhajók között átcsapott valami hihetetlenül felszabadítóba menet közben. Ha félreteszem a body image témát és a komplexusaimat, és nem magamat nézem, akkor nagyon erős az egész, újra érzem az izgalmat belül. Igazából erről kellene, hogy szóljon minden, nem feltétlenül a felszínről hanem az alatta végbemenő metamorfózisról, szóval ez egy jó kis emlékeztető nekem. Mint például a jelmezeim. Ez is egy jelmez.

Bianka: Mint Emke említette, először Brightonban szerettem volna forgatni mert számomra Brighton jelenti a "menekülést" a londoni tömegtől, stressztől és szürkeségtől. Egy filmrendező barátom mondta hogy miért nem forgatunk inkább Dungenessben, ami sokkal jobban illene a fekete-fehér videóimhoz. Dungeness az egyik legszürreálisabb helyszín ahol valaha voltam életemben és nagyon inspirálónak találtam.

A korábban megszokottaktól eltérően, a zenekar tagjain kívül új szereplők is felbukkannak a videóban...

Bianka: Az immár harmadik BNC videóval szerettem volna ugyanazt az esztétikat követni mint az előző kettőnél, és bizonyos szinten ezzel búcsúzom Emkétől. Érdekes módon, miközben vágtam a videót kiderült, hogy egy másik nagyon közeli barátom is elhagyja az országot,  az Emke és a Krisztián ketten hirtelen nem volt elég a "vásznon", ezért megtöbbszöröztem őket, hogy ne féljek a sötét viktoriánus szobámban gyertyafénynél.

Emke: Egyébként ez az első videó, amiben Árvai Krisztián is feltűnik a tavalyi tagcsere óta. Ezen kívül örök hála Pári Gabinak és Tóth Lujzának, akik nélkül ez az egész nem így alakult volna.

Elégedettek vagytok az eredménnyel?

Bianka: Az egész videó álomszerűre sikerült. Dungenessben sétálni olyan érzés mintha egy Dalí festménybe csöppent volna az ember. Én nem szoktam ilyesmit mondani, de úgy érzem hogy ez az eddigi legjobb munkám és nagyon büszke vagyok rá.

Emkével mindig is szerettem együtt dolgozni mert minden ötletemre rábólint, akár férfinak kell beöltözni, akár a sivatag közepén kell levetkőzni, mindig bízik bennem és ettől az egész közös munka harmonikus lesz és a kreatív energiák valami csodálatos dolgot művelnek.

Emke: Nehéz nem elfogultnak lenni, mert nyilván minden kockáról újra átmászik a dungenessi hangulat. Jó hogy most végre absztrakt irányba indultunk, és annak is örülök, hogy megmaradtunk a fekete-fehérnél. Eleinte sokkolt, hogy ilyen hosszasak a meztelen jelenetek, azt hittem, csak villanások fognak belőlem látszani. Viszont ha nem önmagamként nézem, akkor nagyon is megvan a helye az egészben.

Hogyan tovább, mire számíthatunk legközelebb?

Emke: Most épp egy fontos lépés előtt állunk, mert úgymond a bázis visszaköltözik Magyarországra. Ezért is nem vállaltunk fellépéseket július hónapban, viszont augusztustól sokkal többet tudunk koncertezni otthon és a környező országokban is.

A következő koncertünk az ION-nal lesz az A38-on, augusztus 26-án - szeretettel várunk mindenkit.

Ezen kívül már van egy újabb lemezre való demónk, mihelyt beáll a rend és visszatérünk a régi kerékvágásba, elkezdjük felvenni őket. Nem ígérjük, hogy még idén lesz új lemez, de jövőre mindenképp! Egyelőre még a mostani, újnak számító dalokkal is szeretnénk koncertezni.

Bianka: A hónapban felajánlottak egy helyet a Goldsmiths Egyetem Operatőr mesterszakán. Brian Molko is ott végzett, úgyhogy sosem lehet tudni mire számíthatunk, de mindenképp izgalmas időszak következik. Én mindenre nyitott vagyok.

 Nézd meg te is őket augusztusban a hajón! FB event itt.