Izgalmas kalandregény vagy tudományos kiadvány? Bárhogy is van, a gombák csodálatos világát bemutató elsőkötetes biológus könyve letehetetlen!
Amikor a gombákról beszélünk, általában a kalapos termőtestekre gondolunk. Ezek azonban a szó szerint csak a felszínt jelentik, hiszen a föld alatt kilométereken át húzódnak a gombafonalak vagy erdőhálók, melyek összekapcsolják és táplálékhoz segítik a növényeket, esetenként parazitálják őket, köveket esznek, életben maradnak a világűrben, nem probléma a radioaktív sugárzás sem, lebontják a cigarettacsikket, átszövik az élő rovarok testét, agyát és manipulálják őket.
KALANDOS TÖRTÉNETEKEN KERESZTÜL ISMERKEDHETÜNK MEG A GOMBÁK VILÁGÁVAL
Merlin Sheldrake Az élet szövedéke c. könyvében a tudományos tudáshalmaz mellett olvashatunk az többek közt az LSD-ről, a szarvasgombatolvajokról, és izgalmas, szemléletesen leírt kalandokon keresztül ismerkedhetünk meg a gombák elképesztő országával.
Minél többet tudunk meg róluk, annál kevesebb dolgot tudunk nélkülük értelmezni.
Egyik kedvenc részem a könyvben, ahogy a szarvasgombákat vezeti be: "A rendkívül nagyra értékelt szarvasgombás erdők után "szarvasgombaorzók" kutatnak. Sok ezer euró értékű, nagy gonddal kikélpzett keresőkutyákat lopnak el.... A szarvasgomba előhozza az emberek sötét oldalát. Olyan, mint a földön heverő pénz, csak éppen romlékony és szeszélyes."
Ezek után nehéz letenni a könyvet, és nem elolvasni, hogyan történik a szarvasgombák begyűjtése, és miért olyan különleges az általuk kibocsátott illat.
FÉLRETEHETÜNK MINDENT, AMIT EDDIG TANULTUNK
A gombák az állatok és a növények országa mellett egy külön világot képeznek, megismerésükhöz, tanulmányozásukhoz félre kell tenni mindent, amit eddig tudtunk. Bár - ahogy Sheldrake is írja - mivel se agyuk, sokuknak pedig szemmel látható testük sincs, szokás a gombákat "a ranglétra aljára helyezni", pedig ezek az élőlények lehetnek az ember segítségére a klímaválság túlélésében.
A mai növények több, mint 90%-a ráadásul a mikorhizás gombáktól függ - a könyvben szó esik egy fehéres száron nyíló kék virágról, a könyvben őserdei tárnicsként (angolul ghostplant, azaz szellemvirág) emlegetett növényről is. Azt hihetnénk, a növények attól növények, hogy tudnak fotoszintetizálni. Nos, ez a Voyria nemzetségbe tartozó növény már rég elvesztette a fotoszintézisre való képességét - a fentiekből nem nehéz kitalálni, hogy bizony a gombapartnereinek köszönheti fennmaradását.
Voyria tenella - kép forrása: Wikipedia
A Voyria, közismert nevén szellemnövény, a Gentianaceae családjába tartozó, 20 évelő lágyszárú növényfajból álló nemzetség. Többnyire a Karib-tenger, Közép-Amerika és Dél-Amerika meleg mérsékelt és trópusi vidékein honosak, ill. Nyugat- és Közép-Afrikában. A Voyriákat mycoheterotrophs néven is emlegetik, hiszen gombapartnereik révén jutnak energiához a fotoszintézis képességének hiányában.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első könyve.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
