A mézkedvelők minden nap szeretettel gondolnak a természet legszorgosabb munkásaira, a méhekre. Március 10-én, a Beporzók napján azonban nemcsak a házi- és vadméhek életteremtő munkáját ünnepeljük; rajtuk kívül számos más állat végzi a növények beporzását, amely annyira fontos nekünk és a bolygónak.

Mik azok a beporzók?

A beporzók olyan állatok, akik a virágok hímivarú szerveiről szállítják a polleneket a nőivarú szervekre, lehetővé téve ezzel a növények szaporodását.

Az állatok birodalmának legismertebb beporzói a méhek, amelyből csak hazánkban kb. 700 méhfaj található meg! Nem mindenki előtt ismert, de a beporzó állatok között hangyákat, lepkéket, szúnyogfajokat és nagyobb állatokat is találunk.

A madarak közül a fürge röptű kolibri például a legszorgosabb beporzó, aki a méhekhez hasonlóan mintegy véletlenszerűen hordja magával a növények pollenjét táplálékszerző körútja során. Az egzotikus területeken pedig olyan denevérfajokkal is találkozhatunk, akik szintén részt vesznek a honos növényfajok, mint a banánfa vagy a datolyapálma szaporításában.

A beporzók által elvégzett éves munka globális értékét mintegy 46 000 milliárd forintra becsülték!

A legnagyobb veszély az ember

Mára mindannyian tudjuk, hogy a Föld ökoszisztémája egy kényes rendszer, amely érzékenyen reagál a változásokra. Az egyensúly fenntartásában kulcsfontosságú a beporzók munkája, jelenlétük nélkül az emberiség élelmiszerellátása is veszélybe kerül.

A környezetszennyezés és az emberi jelenlét folyamatos terjeszkedése miatt egyre csökken a beporzók élettere, amely hosszú távon súlyos következményekkel jár. Az elmúlt évtizedekben méhek tömege tűnt el bolygónkról, a terméshozam pedig jelentősen csökkent azokon a területeken, ahol megfogyatkoztak a vadon élő beporzó rovarok, hiszen a házi méhek nem tudják őket maradéktalanul pótolni. A legszomorúbb példa erre Kína Szecsuan tartománya, ahol a méhpopuláció számának drasztikus csökkenése miatt az emberek saját maguk, manuálisan végzik a gyümölcsfák beporzását, apró ecsettel haladva, virágról-virágra.

Mi mit tehetünk a beporzókért? 

● Alakítsunk ki házi méhlegelőt a saját kertünkben: kerítsünk el egy kis sarkot a kert végében, ahova méhcsalogató növényeket ültetünk - ilyen például az árvácska, a borsmenta vagy a közönséges levendula.
● Itassuk is őket! A kert dísze lehet pl. egy kerámia itató, ahová a beporzók, rovarok, madarak is járhatnak inni. A vizet rendszeresen cseréljük benne!
● Egyszerűen hagyjunk helyet kertben a vadon élő növényeknek számára - elvirágzás után számos magányos rovar fészkeli be magát ilyen elszáradt növényi szárakba!
● Ne csüggedjünk, ha nincs kertünk: a beporzó-barát növények többsége a balkonládában is kiválóan érzi magát.
● Nemesített virágok esetén válasszunk olyanokat, amelyek porzói és nektármirigyei
szabadon állnak.
● Segíthetjük a természet apró dolgozóit azzal is, hogy kerüljük a számukra mérgező kerti növényvédő szerek használatát.
● Készítsünk méh-hotelt vagy darázsgarázst, ahol ezek a rovarok saját életteret tudnak kialakítani! Erre számos példát találhatunk az Mi mit tehetünk a beporzókért?

Nőnapi ajándékötlet: ajándékozzunk nektárban, virágporban dús, cserepes virágot szeretteinknek - tökéletes ajándék március 8-ra, nőnapra!